Az Európai Ügyészség (EPPO) az EU pénzügyi érdekeit hatósági jogkörrel védő szervezet többletforrásokért küzd, Laura Codruța Kövesi főügyész a finanszírozás növelését szorgalmazza, mivel csak tavaly 5 milliárd eurónyi uniós forrásról állapították meg, hogy azokat csalárd módon használták fel. Az Európai Bizottság viszont ennek ellenére is sorra utasítja el az EPPO kérvényeit.
Küszöbön áll a Magyarországnak szánt EU-s pénzek befagyasztásának feloldása: hazánk 13 milliárd euróhoz juthat hozzá, ha a magyar kormány cserébe nem blokkolja többé az Ukrajnának szánt forrásokat – írja több nyugati lap.
Májusban folytatódott az építőipar vesszőfutása: az ágazat termelési volumene 1,7%-kal maradt el az előző havitól. Mivel az utóbbi egy évben 8 alkalommal mért havi alapon visszaesést a KSH (közte az utóbbi három hónapban egyhuzamban), éves alapon már 12%-os a visszaesés.
Az Európai Parlament plenáris ülésén ismét Magyarországgal foglalkoztak szerdán, a vita középpontjában a jogállamiság helyzete és az egyelőre befagyasztott uniós pénzek lehívása volt. Az ügyben az EP-képviselők hevesen bírálták a magyar kormányt, valamint követelték, hogy valódi jogállamisági reformok nélkül az EU-s forrásokat ne utalják el Magyarországnak. Didier Reynders és Johannes Hahn biztosok pedig jelezték: az Európai Bizottság minden vállalás teljesítését elvárja a kifizetésekhez.
Oroszország ukrajnai háborúja nagy terhet ró az EU-tagállamok fegyverkészleteire: az elmúlt egy évben az unió több megoldással is próbálkozott, hogy felülkerekedjen a kialakult helyzeten. A legújabb megoldási javaslatok egyike az EDIRPA (European Defense Industry Reinforcement Through Common Procurement Act – Európai védelmi ipar megerősítése közös közbeszerzési törvény révén), aminek a pontos felhasználásáról most komoly viták vannak Brüsszelben; a tét az, hogy kik részesülhetnek a felhasználható forrásokból majd – írja a Politico.
Egyelőre még mindig nem talált kielégítő megoldást a magyar kormány az uniós források utalását blokkoló európai bizottsági követelmények esetében, de az Erasmus- és Horizont-programokat blokkoló összeférhetetlenségi kritériumoknál sem történt előrehaladás. Eközben Brüsszel érthetetlennek tartja az egyeztetések párbeszédein elhangzott vállalások és a magyar kabinet által bemutatott javaslatok közötti különbségeket.
Andrej Babis volt miniszterelnököt látná a legszívesebben utódjául a cseh államfői tisztségben Milos Zeman távozó államfő.
"Jelentés a két ülésszak közötti kormányzati döntésekről" címmel napirend előtt felszólal az Országgyűlésben Orbán Viktor miniszterelnök - tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a kormányfő sajtófőnöke hétfőn.
Az uniós támogatások kiszabadításáért cserébe újabb komoly garanciákat ígért a korrupcióellenes lépések terén a magyar kormány az Európai Bizottságnak - értesült a Népszava.
A lengyel alkotmánybíróság október elején hozott döntése, amelyben a nemzeti alkotmány elsőbbségét állapította meg, megkérdőjelezi az Európai Unió alapjait - jelentette ki az Európai Bizottság elnöke kedden Strasbourgban az Európai Parlament plenáris ülésén, a lengyel alkotmánybíróság legutóbbi döntéséről tartott vitán.
Magyarország az egészségügy fejlesztésére szeretné fordítani a legtöbb pénzt a koronavírus-járvány utáni európai helyreállítási alapból - mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában nyilatkozva.
Az Európai Unió nem alkudhat meg a jogállamisági követelményeit illetően Magyarországgal és Lengyelországgal szemben - jelentette ki Soros György milliárdos. A magyar származású üzletember ezzel bekapcsolódott a napok óta tartó vitába, amely a magyar és lengyel vétóról, valamint annak következményéről szól.
Csak az EU-s pénzek rendeltetésszerű felhasználása számítana 2021-től, szó sincs már rendszerszintű jogállamisági hiányosságokról, vagy a médiaviszonyok eltorzulásáról abban a lényegében antikorrupciós feltételrendszerben, amelyet a német soros elnökség dolgozott ki és amely alapján az uniós pénzek kifizetésének felfüggesztése, vagy akár megvágása is lehetne a kacifántos eljárással kiróható szankció, ráadásul a szankcióról szóló szavazás módjánál is a puhább verziót javasolja a német elnökség – rajzolódik ki a Bruxinfo által részletesen megírt javaslatból. Ez afelé mutat, hogy a magyar és a lengyel kormányfő értelmezése volt a helyes az EU-s pénzek és a jogállamiság témájának összekötése terén, akik már nyáron győzelmet hirdettek. Azt viszont azért látni kell, hogy a feltételrendszer még így is viszonylag kemény, erős visszatartó erőt jelenthet a pénzek rossz felhasználására, és a feltételek bevezetéséről, illetve a megsértésük esetén a szankciók kivetéséről szóló szavazás módja sem az ő szája ízük szerint lenne, így tehát valójában egyik kormányfő sem lehet egyelőre teljesen elégedett. Fontos, hogy ez még csak a német elnökség javaslata, amely akár keményebbé is válhat, ha az Európai Parlament és néhány északi, illetve nyugati tagállam ezt követeli a jóváhagyásért cserébe.
Az eddigi jelzésekkel ellentétben nem tavasszal, hanem az év második félévben, a német EU-elnökség alatt teszi közzé az Európai Bizottság a minden tagállamra kiterjedő új jogállamisági jelentését, ami ráadásul nem három, hanem négy témára fókuszál majd – írja a Bruxinfo egy szerdai szakértői vitán elhangzott információk alapján. A magyar kormány tart ettől a jelentéstől, mert annak tartalma kihathat a 2021-2027-es EU-pénzek kifizetésére is, igaz az illetékes uniós biztos azt mondta: nem biztos, hogy a két téma összekötéséből tényleg lesz valami, hiszen egyhangú döntés kell róla.
Az Európai Parlament a csütörtöki strasbourgi plenáris ülésén hatalmas többséggel megszavazta a Magyarország és Lengyelország ellen indított jogállamisági eljárással összefüggő, a két uniós tagállamot elmarasztaló állásfoglalási indítványát.
A 2018 első felében még lassabban haladó uniós pályázati folyamatok év végére felpörögtek, ez pedig 2019-ben még lendületet adhat a magyar gazdaságnak, de ahogy fogynak az EU-pénzek, úgy lassulhat a gazdaság is és akár 2-3 éves ínséges idő is jöhet az uniós pénzek terén - rajzolódik ki év végi fejlesztéspolitikai körképünkből. A szakértők közül többen is azt szorgalmazzák, hogy a meg nem valósuló uniós fejlesztésekből felszabaduló (visszacsorgó) forrásokat 2019-ben a kis- és középvállalkozások eszközbeszerzési és telephely-fejlesztési pályázataira lenne célszerű fordítani, de persze egyre inkább hangsúlyosnak kell lennie a digitalizációs és robotizációs folyamatok támogatásának is. A szakértők várakozásai szerint amellett, hogy a 2021 utáni időszakban kevesebb uniós forrásra számíthat az ország, a támogatásokon belül a hangsúly még inkább eltolódik a visszatérítendő források felé.
Hírfolyamunk az orosz–ukrán háborúról.
Esik az arany és az olaj, emelkednek a tőzsdék.
Egyre többen osztják ezt a véleményt.
Megvan Trump pénzügyminiszter-jelöltje, aki kicsit nyugtatja a kedélyeket.
A pontos részletek még nem ismertek.
Tovább ömlik a pénz a fosszilis iparba.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
